vissza

nyomtatóbarát verzió | csak a szöveg
 
E könyv felépítése nem azokéhoz az építészeti albumokéhoz kíván hasonlítani, amelyekben az egyes épületek komplett dokumentációval, helyszínrajzzal, alaprajzokkal, metszetekkel, nézetekkel és külső-belső fotókkal vannak feldolgozva és bemutatva. Itt egy-egy tervet vagy álló épületet csak néhány, grafikai megjelenése szerint kiválasztott rajz vagy egy-két fotó képvisel. Így hely maradt számos írásnak, mint valami olvasókönyvben. Az írások az építészet berkeibe indított expedíciók beszámolói.

A szavak és a tárgyak immár menthetetlenül szétváltak. Vannak dolgok, amiket csak szavakkal lehet felfoghatóvá tenni, és vannak tárgyak, amelyek némák mindörökre, sem ők nem bocsátanak ki szavakat, sem hozzájuk férkőzni szavakkal nem lehet. Ezért néha leülök, átnézek a tárgyak fölött és hevesen fogalmazok. Igyekszem hamar befejezni. Csak akkor írok, ha érzem, hogy az a szöveg, amelyről éppen szó van, a dolgozat végére érve teljesen beburkolja a közölnivalómat: a héj nem lukas, nem fog belőle idővel kiszivárogni, eltűnni a belseje. Ezt csak úgy tudom megcsinálni, ha az irodalmi karakterű burok befelé terjedve lassan (szinte) teljesen burokanyaggá változtatja az eredetileg másfajta (építészeti) tartalmat.

Janáky István, 1999

 


Hétvégi házak a Velencei-tónál, 1971,
axonometria (grafit, tus, tempera, 20x56 cm)

Leraknak egy előgyártott beton alapszerkezetet, amelyet aztán a tulajdonos maga továbbépít. A rárakódó dolgok részben a rendszerhez katalógus szerint hozzátartozó építőelemek, részben más származású darabok, tárgyak, alkatrészek...


MOLNÁR FARKAS ÉLŐ HAGYATÉKA / 1966

 
Tervpályázat egy hollókői házra, 1975, vázlatok (grafit, 15x15 cm; filctoll, 15x16 cm; grafit, filctoll, 20x19 cm; filctoll, 18x24 cm); a túloldalon (tus, grafit, 22x30 cm); a síkmodell összerakva és szétszedve

Megépítik hollókői sötétbarna vulkáni kőből a ház talapzatát, pincéjével együtt. Ez a réteg jelképezi a meglévőséget, ez függ össze a falu többi épületének alépítménysorával, ez a múlt. Aztán nem túlságosan kidolgozott tervek alapján és műépítészeti közreműködés nélkül egy helyi kőművesmester megépíti a kis lapostetejű házikót, amely ilyetén formájában a jelent szimbolizálja és a spontán építészetet hozza a társulásba. Majd megjelenik egy elegáns teherautó, egyenoverallos emberek alumínium vázat és átlátszó ponyvaszerkezetet emelnek le róla és műszerészek módjára fölszerelik az előző építményre. Ezután eltűnnek, otthagyva a helyszínen a jövő nyomát a struktúra 3. összetevőjeként. Én meg a szintézis létrejöttét lesem.




 


Schaár Erzsébet pécsi kiállítóépülete, 1984, fotó a kert felől.

A ház egyik külső falán a téglablokkok vakolatlan felülete jelenik meg. Az épületek befejezetlen állapotában sokszor felbukkanó építészeti szépségekre kívántam utalni ezzel.

 


Lakóházegyüttes a Törökvész úton, 1985,
vázlat (grafit, színes ceruza, 24x29 cm)

 
Szüleim sírja, 1987, 1989, vázlat (grafit, színes ceruza, 15x12 cm); a felépült sír a Farkasréti temetőben; vázlat (grafit, színes ceruza, 25x28 cm); túloldalon: vázlat (grafit, színes ceruza, 22x23 cm)

Apám és anyám halála után az öcsémmel hosszú évekig kanyarogtunk a sír kialakításának legkülönfélébb megoldásai között. Ezek szirteknek látszottak, és mi féltünk, nem tudtuk, melyiken törik meg a hajónk. A formák, a jelentések, a hagyományok jelentőségei kavarogtak…





 


A sevillai expó magyar pavilonjának pályaterve, 1990, a beadott tervlap metszetekkel, homlokzatokkal, távlati képpel (grafit, akvarell, filctoll, 70x100 cm)

 
Kneipp gyógypanzió Badacsonylábdihegyen, 1990, fent: a távlati kép (grafit, filctoll, 18x45 cm); téli, tavaszi, nyári és őszi kép (grafit, akvarell, 24x37 cm)

A Balaton felvidékének geológiája igen változatos képet mutat: sokféle követ használnak errefelé a házépítéshez. A Kneipp-kúra telepének egyik épületét fekete bazaltból, a másikat vörös permi homokkőből, a harmadikat sárga mészkőből terveztem.



 


Nézelődtem a Magyarországon épülő családi házak körében. Legtöbbjük jó arányok nélkül épül: vízfejű, torz, esetlen, gnóm, ormótlan. Azt szerettem volna, ha ezen a házon – dacból – a jó arányok lennének a legfontosabbak.





 
A budavári egykori városháza átépítésének tervpályázata, 1991, árnykép a Dísz tér felől (grafit, 18x12 cm); jobbra: árnykép a Mátyás-templom felől (grafit, 21x30 cm)

A budai várhegy lakónegyedének látványában nagyon jellemzőek a régi (barokk és klasszicista) házak nyugodt, nagy, összefüggő tetőfelületei, amelyeken csak itt-ott láthatók apró tetőnyílások. A pályázat kiírói azt kívánták, hogy az egyik legszebb vári épület (az egykori budai városháza) tetőterébe szálláshelyeket helyezzünk el. A hotelszobákat nem ide, hanem egy – az épület udvarából kiemelkedő – toronyba telepítettem. A várat valamikor számos torony díszítette, ma túl kevés van belőlük, eggyel szaporítani kívántam a számukat, valamint a tetőablakoktól is megmenekítettem a házat.




 


A budapesti expó gyalogos tengelyének pályázata, 1993, balra: a domb vázlata (grafit, színes ceruza, 20x22 cm); jobbra: a domb vázlata (grafit, filctoll, színes ceruza, 20x31 cm);



 


A budapesti Expó-ELTE pályázata, 1993, vázlat a homlokzathoz (grafit, akvarell, 41x30 cm)

 


Kétlakásos családi ház Dunakeszin, 1994, balra: a dunai homlokzat részlete (vázlat, grafit, filctoll, színes ceruza, 29x27 cm); jobbra: oldalhomlokzat (grafit, filctoll, színes ceruza, 30x40 cm); a túloldalon balra: dunai homlokzat (grafit, filctoll, színes ceruza, 30x40 cm); a túloldalon jobbra: az oldalhomlokzat részlete (vázlat, grafit, színes ceruza, filctoll, 28x28 cm)


 


A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely tervpályázatának rajzai, 1995, a torony alsó részének felső oldalai egymás mellé rajzolva (grafit, akvarell, filctoll, a gobelinek bemontírozásával, 24x40 cm)

 


A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely tervpályázatának rajzai, 1995, a toronyablak részletterve (grafit, akvarell, színes ceruza, 25x30 cm)

 


Az Időkerék terve, 1996, oldal- és elölnézet (grafit, színes ceruza, filctoll, 56x27 cm); axonometrikus vázlat (grafit, színes ceruza, filctoll, 21x31 cm)


Herner János irodalmár gondolta ki, hogy legyen Budapesten egy évhosszat pergő homokóra, amelyben a homok hullása minden újévkor újra kezdődik. A megoldást rám bízta. A lassú átfolyáshoz 4 köbméter finom homok kell, amely egy 8 méter átmérőjű, 2,5 méter széles, kétoldalt befelé homoruló tárcsa üvegtartályaiban dolgozik. Amikor szilveszter éjfelén az utolsó szem is átesett, négy jelentős ember - mint egy Leonardo-rajzon - csörlők segítségével, kézi erővel átfordítja a 80 tonna súlyú alkotmányt. Körülöttük pedig, az idő néma múlásának ellentétét adva, zajos ünnepség folyik.




 


A budapesti Fény utcai tömb beépítése, 1996, nézet a Széna tér felől (grafit, 10x21 cm)

 


Kerékpáros fogadó Zalalövőn, 1996, oldalhomlokzatok (grafit, színes ceruza, filctoll, 19x42 cm);
axonometrikus tömegvázlat (grafit, filctoll, 26x33 cm)

Egy zalalövői vezetőember megjegyezte, hogy ez a terv nem "alkalmazkodik eléggé a helyi hagyományokhoz" és célzott az úgynevezett organikus építészet vívmányaira. Kértem az urat, nézzen jobban körül az Őrségben. - Házam tervezésénél hő vágyam volt, hogy az e vidéken annyira jellegzetes egyszerű gazdasági és lakóépületek építészetét utánozzam.





 


A Béres-ház Budapesten, 1998, balra: axonometrikus vázlat a telekkel (grafit, 21x29 cm); jobbra: ablakrészlet




 


A Béres-ház Budapesten, 1998, 1999, építés közben a kert felől;

 


Üzletház Budakeszin, 1997, a Kossuth Lajos utcai homlokzat (grafit, filctoll, színes ceruza, 20x59cm)

 
Családi ház Solymár-Kerekhegyen (első változat), 1997, balra: a kerti homlokzat részlete (grafit, színes ceruza, filctoll, 24x29 cm); jobbra: a véghomlokzat (grafit, színes ceruza, filctoll, 24x27 cm)